vissza a főoldalra

2002. február 1. péntek
Reggel hétkor a laborban a rendező, az operatőr, a hangmérnök és a vágó megnézi a filmet. Technikailag OK. Az operatőrnek ugyan előbb el kell mennie, de annyit még elintéz, hogy a lefelejtett 1,85-ös takarást felkopírozza a labor.

2002. február 2. szombat
Reggel 9 órakor sajtóvetítés a Corvin mozi Jávor termében. A rendező nem akar bemenni, csak a vágó ül be a vetítésre. És nagyon jókedvűen jön ki onnan. Úgy tűnik, az újságíróknak tetszik a film.
Délután 4 óra. A Corvin mozi Korda termében megkezdődik a film vetítése - immár az eggyel szélesebb közönség számára. Eljött Ozoráról is Margit néni, Edit, Öcsi és Virág Csabi. A terem tele van. Az egész stáb hangulata oldódni kezd, mikor hallja, a közönség nevet a filmen. Akkor mégis sikerült? Ezt persze nem lehet tudni, de érezni, hogy valami mégis csak működik. A rendező minden egyes köhintésnél izgatottan figyeli, lankad-e a közönség hangulata. Egyszerre jön az öröm és a kétségek.
Aztán a vetítés után a rengeteg gratuláció. Elmondhatatlan felszabadultság. Hát mégis tetszett. Hát mégis sikerült. Persze, ezek csak az ismerősök - nyugtatatják egymást a stábtagok. Ezt még nem kell komolyan venni.
A film után Margit néniék kis fogadást adnak nekünk az emeleti pihenőben. Hoztak két Pepszis palackban ozorai vörösbort, meg sütöttek pogácsát, almás pitét. A rendező is kiosztja az elkészült stábpólókat. Mással, sajnos, nem tudjuk viszonozni az ozoraiak kedvességét…
Ünneplés közben a rendező máris két riportot ad a szemle.hu-nak és az Est FM-nek. Megkezdődött…
A mai napon még kétszer megy le a Hukkle különböző termekben. A stáb egy része minden vetítés után izgatottan várakozik az ajtóban, hogy a kijövők arcán lát-e valamit, vagy sem. A jelek elég bíztatóak.

2002. február 3. vasárnap
A rendező és a dramaturg reggel 10-re a Radványi terembe megy, hogy részt vegyen a meghirdetett vitafórumon. Erről bővebb beszámoló: www.szemle.film.hu
Este a Kísértések című film készítői "kis" fogadást tartanak a Kaltenberg sörözőben. Legalább látjuk, milyen is, mikor valaki alkalomhoz méltóan ünnepli a bemutatót.

2002. február 4. hétfő
Kora délután a külföldi kritikusok, fesztiváligazgatók is megnézik a filmet. Itt is meglepő a fogadtatás - noha azért a sikert osztatlannak túlzás lenne nevezni. Sokan maradnak a beszélgetésen is, ami talán az első felszabadult "sajtótájékoztató".
Este a Magyar Filmrendezők Céhe "fogadást" (= némi bor és pogácsa, éjféli záróra…) tart a Fészek Klubban. Itt van mindenki, aki számít, és most főleg a külföldiek számítanak. Hamarosan egész marhavásár hangulat lesz a teremben. Akinek nincs dolga a cannes-i vagy locarnoi válogatókkal, az odébb is áll.
A Hukklénak azonban -sajnos, vagy szerencsére…- dolga van velük. A rendező és a dramaturg képviseli a film érdekeit, ami már csak azért sem megy olyan gördülékenyen, mert a "versenytársak" részéről két-három producer is jelen van a rendezőn kívül. A helyzet leginkább egy kezdő prostituált első napjához hasonlítható. De hát… ezen is túl vagyunk. (A második nap már sokkal könnyebb lesz, azt mondják.)

2002. február 5. kedd
Délután érkezik a hír, mégis van a stábnak meghívója az esti díjkiosztóra. A jegyszedők mégsem akarnak beengedni a terembe. A sajtónak már délután kiszivárogtatták a zsűri döntését, úgyhogy a rendezőért sorba állnak a tévések és a rádióriporterek. A díjazottaknak azonban most sincs hely a teremben, úgyhogy ülünk a lépcsőn. Díjkiosztó.

Díjak:

Legjobb elsőfilm díja
Legjobb elsőfilmes rendező díja
Gene Moskovitz külföldi kritikusok díja

Majd pár nappal később:

Legjobb film - Diákzsűri
Legjobb elsőfilm - Diákzsűri

 

vissza