
Szellem, 2002. február 16.
Diákzsűri
a filmszemlén
Árral szemben
.
. .
"- Hagyjál már! Tuti, hogy a Kamondit hozzák ki elsőnek,
már beválogatták a berlini versenyprogramba is. De ez ne érdekeljen,
azt mondd inkább, neked melyik jött be! Tudod, úgy szubjektíve?
- Csináljuk úgy, hogy írjuk fel a legjobb hármat, azt összesítjük,
és akkor a többiről már nem is kell vitatkozni. Vagy van más
javaslat?
- Minek ide papír, a Hukkle a nyerő, és kész!"
.
. .
"
Jó, legyen a Hukkle, de nem gáz az, hogy az elsőfilmes zsűrink
is őket hozta ki?" - bonyolódott a sokféle ítészek keltette
összevisszaságba a pécsi bölcsészkarra járó Kiss Miklós, a már
említett fesztiválpresszóban. "Már miért, nekem tényleg
nagyon tetszett, nagyon jó kis mozi, egyszerre szól a szakmának
és az úgynevezett nagyközönségnek" - erősítette mégis a
későbbi győztes pozícióit Szőke Eszter a Pázmányól. "Valóban
ínyenceknek való munka, vagy írd inkább, hogy gourmet!"
- tolta még tovább e szekeret részben a szakmaiság, részben
a jegyzőkönyvi dokumentálás erősítésének irányába a kodolányis
zsűritag, Vadócz Péter, aki nemrég nem mellesleg az OFF nevezetű
független filmes seregszemlén elnyerte a forgatókönyves fődíjat.
A szóban forgó és végül diákdíjat is kiérdemlő alkotás egyébiránt
valóban nem nevezhető szokványosnak. A dél-dunántúli falucskában,
Ozorán játszódó és Koltay Lajos operatőr vezette "nagy
zsűri" által is a legjobb első filmnek titulált, Pálfi
György rendezte Hukkléban ugyanis nincsenek párbeszédek. Sőt
az emberi szavak is legfeljebb a míves hangkulissza részei.
Az egykor férjeiket módszeresen mérgező tiszazugi arzénes asszonyok
ügyét megidéző cselekmény mégis követhető, mi több, élvezhető.
"A Hukkle épp ettől jó. Visszatér a gyökerekhez. Hogy ugye
a kép a legfontosabb. Művészfilm, de abban az értelemben, hogy
minőséget hoz létre. Szóval más, mint a kommersz mozi, mint
mondjuk Koltai Róbert sztálinvárosi eposza, a Csocsó vagy Erdélyi
Dániel 1984-ben játszódó üttörős mozija, illetve Bacsó Péter
profi munkadarabja, a Hamvadó cigarettavég" - magyarázta
a HVG számára Vadócz, miként különbözteti meg az alkotói és
a középgenerációk által nyomott kasszaopusokat.
"Képzeld, a Hukklét még a Koltay is végigrötyögte, tudom,
mert mellettem ült" - erősít a döntésen belső meggyőződéseként
a Budapesti Médiaintézetben tanuló Gévai Juli. Az efféle személyes
impresszióktól eltekintve azonban - pláne kívülről - senki sem
akarta befolyásolni a diákzsűri döntéseit.
Vajna Tamás
vissza