ELSŐ
TÉTEL: A FELADVÁNY
1/1.
FALU – FÖLD ALATT 2’
Sötétből
és halk dübörgésből bontakozik ki egy csúszómászó, mintha föld
alatti vackából törne a fény felé. Közelünkben kúszik el a mérges
vipera, a felszín felé tart.
Egy domboldalon ér ki a napra, ahonnan Kesernyést, az apró magyar
falucskát látni, amint biztonságosan megbújik a csöndes völgyben.
2/1.
CSEKLIK BÁCSI HÁZA - BELSŐ 5’
"hukkle"
- hallatszik egy visszatarthatatlan hang, még az előbbi tájkép
alatt. Aztán egy szobában vagyunk.
Cseklik Józsi bácsi már nagyon öreg. Egyedül él, romos, de romantikus,
tornácos házban. Épp az ételhordóval babrál, gázt gyújt, melegíti
a főzeléket. Aztán megint hallatszik az a furcsa hang: - hukkle…
Józsi bácsi eszik néhány faltot, de az a “hukkle..” nem hagyja:
összerándul a teste, úgy tör fel belőle a hang. Csuklik az öreg,
hukkle…, de ez már rég megszokott dolog nála, nem berzenkedik
ellene. Elvesz egy pokrócot az ágyról meg egy kis tehéntejet
tartalmazó fémkannát, és kifele indul. hukkle… - tér vissza
rendszeres időközönként a csuklás.
2/2.
CSEKLIK BÁCSI HÁZA
Nyílik
a faajtó - ajjééé -, kilép rajta az öreg az utcára. Hukle… Leül
a ház előtt a kispadra. hukkle… A megereszkedett pad válaszol
neki: nyek… hukkle, nyek…, hukkle, nyek…, - válaszolgatnak egymásnak.
Az utca vége felől megtermett kandisznó közeledik -plöccs, plöccs...-,
mögötte apró termetű gazdája -kip-kop, kip-kop, kip-kop-, aki
egy nagy bottal terelgeti az állatot. Elmennek az ücsörgő öregúr
előtt, az ember megemeli a kalapját -surrr-.
Biciklis kölyök tűnik föl a másik oldalon: vékony ostort csattogtat
a feje fölött, előtte birkák rohannak. Mögötte szélsebesen teker
a postás, megelőzi, int egyet az öregnek, csönget a biciklin,
és elhajt. A szomszéd portára bekopog, egy mosolygós Nagymama
veszi át a nyugdíjat. Aláírja a készpénzátvételi nyugtát, serceg
a toll.
Tehenek kavarnak hatalmas port Cseklik bácsi orra alá. Cseklik
csak csuklik -hukkle-.
Kisgyerek eszik hatalmas mézes kenyeret. A porba ejti, kicsit
elszontyolodik, aztán fölveszi és megeszi.
Libák, kacsák, tyúkok ricsajoznak a szomszéd portákon, a párkányon
egy macska mosakszik -slup-slup–.
2/3.
CSEKLIK BÁCSI HÁZA
A
távolból lovaskocsi közeledik, a lovak patkójának dobogása egyre
hangosabbá válik. - Tluk-tlik, tluk-tlik, hukkle, nyekk… tluk-tlik,
tluk-tlik, hukkle, nyekk... Már a részegen alvó hajtó horkolását
is hallani: - Khrhoo…khrhoooo…ooo… Belesimul a többi zajba,
elemévé válik.
Már a szekéren vagyunk, épp most haladunk el a háza előtt ücsörgő
Cseklik bácsi előtt.
A gyengeelméjű fiú ül a bakon. Alszik. A lovak lassú monotonitással
– mintegy Cseklik bácsi csuklásának ütemére – húzzák a gumikerekes
szekeret. (Hukle, tluk-tlik, khrhoo, nyekk-nyekk, hukle, tluk-tlik,
stb…) A szekéren húszliteres fémkannák. Összekoccanó hangjuk
újabb színt ad a fokozatosan kibontakozó zajszimfóniának (kocc-kocc).
3/1.
FORRÁSNÁL 3’
A
falu határában a lovak megállnak egy forrásnál. A fiú leveszi
a motoros szivattyút, egyik végét a forrás alakította tóba dobja,
majd beindítja a motort. Aztán leemeli az egyik kannát a kocsiról,
és a kígyószerűen vonagló slagot az edénybe helyezi (kocc-kocc,
csob-csob). Lassan gyűlik benne a tiszta víz. Addig elszív egy
cigarettát. Köhög. Játszik a faágakkal, az orrát piszkálja,
elüti az időt, amíg a csörgedező víz lassan megtölti a kannát.
Madár dalol a fán. Egér oson a föld alatti lukba, mindegyik
saját zaját adja a harmonikus ritmusba rendezett hangokhoz.
3/2. A FORRÁSNÁL - LEGELŐ
A
közeli legelőn birkák legelnek, bégetnek, harsogtatják a füvet.
Éles vakkantású kutya keríti a csilingelő csordát. A fa hűvösében
fiatal, de már asszonykorú pásztorlányka pihen. Ahogy felemeli
a fejét láthatóvá és halhatóvá válik, hogy zenét hallgat. Csillogó
DiscMan lapul a tarisznyájában. Közben katicabogarat futat a
bőrén, engedi intim tájakra, mind a maga, a bogár és a bokrok
mögül leskelődő bolond fiú örömére.
A lovak türelmesen várnak, legelnek, a szekér néha felnyikordul,
ahogyan széjjelhúzzák.
A víz már régen megtöltötte a huszonöt literes kannát, de a
fiú nem nyúl érte. A forrásvíz utat találva magának tovább folyik
a kanna száján. Csend van, szép a táj.
A katica otthagyhatta a pásztorlányt, mert most a fiú orrán
billegeti magát kacéran. Az bárgyún mosolyog. (pásztoridill)
4/1.
RÉT – KATLAN 1’
A
lovak belefeledkeznek a legelésbe, és jobb fű után kutatva elhúzzák
a kocsit a forrás mögötti réthez. Onnan a forrást már nem látni.
4/2.
RÉT 3’
Egy
jóságos arcú öreg néni hajlong a mezőn. Nagyon romantikus, éppen
filmbe illő jelenet. Méhecskék szállnak a hirtelen kinőtt gyönyörű
virágok kelyhébe. Erős surrogással fejlődik csírából magas szárú
növénnyé néhány másodperc alatt a virág, hogy aztán kisebb pukkanásokkal
színes virágok nyíljanak a zöldben. A háttérben susognak a fák,
a mező füvei és színes virágai hullámzanak. Az égen apró bárányfelhők
úsznak át lassan. Középen a feketeruhás öregasszony virágot
szed. A fű közül kis üregi nyúl figyeli a gondos kezeket. A
diófáról egy épp alváshoz készülődő gyöngytyúk pislog rá. De
észre veszik a rovarok, csigák is az óvatos emberi beavatkozást.
A néni jellegzetes, sötétbíbor színű növényt válogat ki a sok
tarka, színes közül, nagy gonddal. Közben halkan énekel.
Hirtelen egy gólya rebben fel a közelben. Azzal megyünk tovább.
4/3
RÉT - REPÜLÉS
A
falu felett repülünk, vezetőnk a gólya. Egészen a kocsmáig röpül.
5/1.
KOCSMA - BELSŐ 1’
Film
- Ajtó, függöny - Pálinka - Tekebábu - fahrt. Odabent egy légy
bánatosan köröz egy pálinkás pohár fölött. Cseppen a pálinka
a pohárba. A kocsmáros épp méri a felest. Az előbbi légy az
ő karján pihen meg egy pillanatra, majd ismét tovább száll.
Kies kocsma, kis kerttel, abban deszkából kiépített tekepályával.
Főleg a hangokra koncentrálunk: ajtónyikorgás, pohárkoppanás,
pénzcsörgés, gyufasercenés, tv hangja (benne a sláger: Csak
egy nap a világ…), a játékgép csattogása, a darts nyilak becsapódása,
a pultos láncfüggönyének csörgése, a kutya, és a teke hangja,
stb.
5/2. KOCSMA - KÜLSŐ 3’
Tíz-tizenöt
ember szemlélődik savanyú fröccse felett, vagy pálinkája mellett.
Drukkolnak egymásnak, kiabálnak. Döntik a bábukat rendesen.
Mikor a golyó tarol, hirtelen sötét lesz. A golyó eltakarja
előlünk a fényt.
6/1. MÉHÉSZ TANYA 4’
Sötét
van. Kaparászás, serénykedés hangjai hallatszanak, néha rövid
zizzenés, aztán nedves, szirupos toccsanás. Méhek között vagyunk,
és valahonnan a kaptár aljáról jöhetünk, mint hatvanezredik
here a királynő közelébe tartva. Egyre erősebb a zümmögés, és
egyre több a méh. Már látni a hatalmasra nőtt asszonyi uralkodót,
amint szolgái gondoskodása közepette kipottyantja az utódokat.
Ekkor világosság önti el a kaptár sötétjét. Egy méhecske szemszögéből
karó nagyságú, emberi léptékkel mérve azonban csak gombostűnyi
gyilkos szerszám járja át az anyakirálynő testét. A méhész furcsa
védőruhájában, hálóval a fején meggyőződik róla, hogy sikeresen
hajtotta-e végre az anyakirálynő-frissítést.
Tűz lobban, a nád barna termése izzani, majd füstölni kezd.
Ezt használja a méhek nyugtatására a méhész. A füst behömpölyög
a keretek közé, élesen látszik a nádfonatú házikóba betűző,
erős napfényben. Az elevenebb rovarok potroha még sárgábban
villan, amikor életüket áldozva szúrják a behatolót, még a ruháján
keresztül is. A méhész megszokta már a csípéseket, a munkával
jár. Ügyesen emeli ki a keretet és helyezi be a hengeres gépbe.
Megnyomja a gombot, sivító zaj keletkezik, forogni kezd a tengely,
majd a henger oldalába forrasztott vékony csövön csorogni kezd
az aranysárga méz.
… (ld. 6/2)
A méhész leveszi a hálót meg a méhészsapkát a fejéről. Beletúr
izzadt hajába, mely csomókban hullik ki. Leszórja a földre.
Csókot ad a most érkező Böskének és a kapuból még egyszer kikémlel
az útra, hogy ellenőrizze, volt-e szemtanúja a nő érkezésének.
Rejtett kamerás felvétel. Böske nem akar bejönni. A méhész,
hogy mentse a helyzetet, úgy csinál, mintha az ebéd érkezett
volna és azért cserébe egy csupor mézet visz.
A méhek szorgosan gyűjtik a mézet a napsütésben.
Később a méhész, munkája végeztével az ebédhez ül. Kanalazza
az ételt. Egy kóbor méh a gallérjába mászik…
6/2. MÉHÉSZTANYA – BICIKLIÚT (A 6/1 KÖZEPÉRŐL) 30”
Bicikli
halad sebesen a kis erdei úton. Ötven év körüli nő ül a nyeregben,
a kormányon nejlonszatyor lóg. Befordul a méhész tanyájára.
7. VARRODA 4’
Mint
a méh fullánkja, úgy döfődik az anyagba a varrótű. Aztán egyre
gyorsabban, sokszor egymás után. Cérna fűződik, és köt össze
két anyagot. Az egyik kis darab varródik a másikhoz, gondos
asszonykezek igazgatják ügyes mozdulatokkal a gyorsan futó tű
alatt.
Varródoboz nyílik, benne tű, cérna, kis olajtégely, dundi kis
üveg, melyet kiemel az egyik asszony, spulni, anyagdarabok.
Mikor kész vannak a saját munkafázisukkal, átadják a készülő
ruhát a mögöttük ülőnek, aki hozzá var egy újabb darabot, majd
az így félkészet ő is továbbadja a mögötte varrónak. Mikor a
ruha leírt így egy kört a hosszúkás szobában két sorban elhelyezett
varrógépsoron: a kész kabátot zsákba csomagolják (pont olyant,
mint a gyengeelméjű fiún volt, aki a forráshoz tartott), majd
egy piros autóba teszik.
Komor asszonyok robotolnak, ablak mellett társalognak a bábával,
kihajolnak az utcára, dundi üvegeket adnak-vesznek, cserélnek
egymás között.
8/1. CSEKLIK BÁCSI HÁZA - AUTÓ 2’
A
piros autó az árokszélen kapirgáló tyúkokat felzavarva tűnik
el a távolban. Elhúz a postás mellet, aki éppen leszáll a biciklijéről
és egy idős mosolygós néninek pénzt ad át, elismervény ellenében.
8/2.
CSEKLIK BÁCSI HÁZA
A
piros autó Cseklik bácsi háza előtt száguld el. Az öreg még
mindig csuklik. Nem esett ki a ritmusból. Mered maga elé és
csuklik rendületlenül. Betartotta a méhek zümmögésének ritmusát,
a kocsma pénzcsörgető, pohárkoppintó tekezaját, a varrógépek
zakatolásának ütemét – vagyis inkább az ő csuklása határozta
meg e zajok titokzatos harmóniáját. Cseklik bácsi úgy ül ott
a ház előtti kispadon, mint egy mesélő.
Éppen, mikor elszáguld előtte a piros autó, a másik irányból
kukoricaarató-gép közeledik. Lassan, komótosan pöfékelve terpeszkedik
az úton. A gépszíjak csattogása, a kukoricaszárat nyeső ollók
fémes zötykölődése, a vezetőfülke tetején kivezetett kipufogó
pufogása, érdekes módon, mintha felelgetnének az öreg Cseklik
bácsi csuklására.
9.
A FÖLDEKEN 1’30”
A
gazdasszony már alig várta, hogy megérkezzen az aratógép, már
kinn állt a bekötőúton, mely a földjére vezet. Tudta ő, hogy
ha már ott van a gép, egykettőre végeznek a munkával.
Dőlnek is rendre a nehéz terméstől roskadozó kukoricaszárak.
Egy ijedt kis őz sehogyan sem tudja, merre szaladjon a behemót,
szörnyű robajjal közeledő gép elől. Eddig biztonsággal rejtette
a sűrű kukoricaerdő, de most menekülnie kell.
A kukoricaszemek kiőrlődnek a rusnya gép belsejében. Teherautó
fogja fel a magas csőrön át kiömlő termést. A kombájn mellett
halad alázatosan. Mikor megtelt a plató, elhagyja a szántóföldet.
10/1
MALOM – ODAÚT 30”
Műúton
halad a teherautó, a szőlődombról kapálgató gazdasszony nézi
a távolban haladó autót, mellette a földbe szúrva egy madárijesztő,
mint társa áll.
10/2.
KUKORICA(BÚZA, REPCE?)MALOM 20”
A
teherautó végül is megérkezik a kukorica(búza. repce?)malomhoz.
10/3.
KUKORICA(BÚZA, REPCE?)MALOM 1’
Kiborítja
a sok szép sárga kukoricát (búzát, repcét?) a mázsálóra, ahonnan
aztán a kotrógép hányja egy kupacba. Onnan egy aknába zúdulnak
a szemek, majd futószalagon a csattogó malomba. A hatalmas,
égbetörő acélos szerkezetet nem kezeli senki. A gépek működnek,
de sehol egy lélek. Csak egy macska tanyázik az irányítófülke
tetején.
Őrlődik magától a kukorica, és lisztként távozik a másik oldalon
a takarmány, hogy aztán csomagolva…
11/1. NAGYMAMA HÁZA 1’
…
a nagymama vegye le a polcról, hogy előkészítse az ebédhez szükséges
dolgokat. A kukoricaliszt a tata papijához szükséges, aki torokműtétje
óta csak pépeset ehet. A család többi tagja fejedelmi ebédnek
nézhet elébe.
Hozzávalók: 1 db tyúk az udvarról. Még látjuk, ahogy szalad,
aztán ahogy a nagymama levágja, a teknőben leforrázza, megkopasztja,
majd hagymát, zöldséget hoz a kertből, fűszereket vesz elő,
két tojást hoz a tyúkok alól, stb.
Aztán készül a tyúkhúsleves és a csirkepörkölt – ritmusra. A
hagymát apró darabokra vágja, a zellert, petrezselymet úgyszintén,
majd feltesz egy nagy lábas vizet forrni, feldarabolja a tyúkot,
zsírt izzít, galuskát dagaszt, vegetát szór a levesbe, stb.
11/2.
NAGYMAMA HÁZA 1’
Vendégsereg
érkezik a városból a vidéki nagymamához. Beállnak az udvarra
az Audival. Nyílik az első ajtó – klaty –, kiszáll a fiatal
férfi, majd a mellette lévő ajtó – klaty -, a feleség, a gyerekek
a hátsó ajtón – klaty, klaty -, az első ajtó bezáródik – paff
-, a jobb oldali úgyszintén, és már nyílik is a csomagtartó
– paff, nyee, paff, paff - . Kinéz a nagymama, megcsikordul
a sarokvas – aánjee, paff -, mind bemennek a házba – tipp, topp,
paff.
11/3. NAGYMAMA HÁZA 2’30”
Mindenki
felszabadult, a nagymama gondosan terít. Együtt a család. A
tatának külön turmixot csinál a mosolygós nagymama. Turmixgépbe
teszi a filézett csirkehúst, meg a papit, és mivel ünnepnap
ez a mai, rak hozzá egy kis savanyúságot is és egy kis adag
fehér folyadékot egy kis dundi üvegből, majd pépesre darálja
az ételt.
Esznek. Csörögnek a kanalak, koccannak a poharak, meg-megnyikordul
a kés a tányér alján. Az apa csuklik, egyet.
A hatéves kisunokának nagyon tetszik a pörgő-forgó turmixgép,
de ő csak rendeset ehet. Ezért történik meg az, hogy amikor
ebéd után senki sem figyel oda, elcseni a turmixos üveget. Letelepszik
vele az udvar egy rejtett zugában, és nyalni kezdi az üvegből,
amit a nagypapa meghagyott. Az arra sétáló macskának is ad belőle:
az ujja egyik felét ő nyalja, a másikat a macska.
11/4. NAGYMAMA HÁZA 30”
Mi
a macskával megyünk tovább, követjük, ahová megy. Lába néha
nem engedelmeskedik neki, ki-kifut alóla, mintha valami nagyobb
erő telepedne rá. Egyre többször esik el, de annál inkább igyekszik
feltápászkodni. Végül már nem sikerül neki, már csak néz ránk.
A szeme még eleven, de a teste nem mozdul többé.
11/5. NAGYMAMA HÁZA – FÖLDÚT 30”
Halott
macska fekszik az úton. Bőre mozogni kezd, furcsán beplöttyed,
miközben a test merev marad, fénye megkopik. Hamarosan szétnyílik
a has, fehér férgek hada ömlik ki belőle. Pillanatok alatt elfogyasztják
a húst, és a csontot fehérre rágják. Aztán a csontok is összeroskadnak
a napon. Pár pillanat múlva a macskából már csak por marad,
amit egy gyenge szellő is elfújhat.
11/6. NAGYMAMA HÁZA - FÖLDÚT
Egy
autó kereke hajt a már megtisztult földre. Egy rendőrautó kereke.
A kocsi fékez, majd kiszáll belőle a falu rendőre. A nyakában
lógó látcsővel lassan kémlelni kezdi az eget. Majd visszaül
a kocsiba és továbbhajt.
MÁSODIK
TÉTEL: ÖSSZEFÜGGÉSEK
12. CSEKLIK BÁCSI HÁZA 30”
Az
öreg Cseklik bácsi a kis kanna tejjel és az elnyűtt pokróccal
felszerelkezve éppen leül a padra, mikor elhúz mellette a rendőrautó.
Még mindig kitartóan csuklik. A postás a háttérben sertepertél,
asszonyokkal fecseg, végzi a munkáját – pénzt oszt.
13/1. MÉHÉSZ HÁZA 4’
A
rendőrautó egy modernebb vidéki ház elé ér. A fiatal rendőr
kiszáll a kocsiból és komótos léptekkel indul be a házba a kerten
keresztül. Megsimogatja a kutyát. Hazajött, nem helyszínelni.
Bemegy a házba, a konyhában üdvözli a szüleit, az anyja kiszedi
neki a levest, az apja, a Méhész, bort tölt, de a fiú pohara
csak félig lesz tele, kifogy az üvegből az ital. Az asszony
elveszi a fiú elől a poharat.
A férfi kimegy borért, vele megy a kamera, de már jön is vissza
a demizsonnal. A kamera tovább megy.
Kint az udvaron az asszony enni ad a tyúkoknak. A két férfi
is kijön, kétpofára harapják a kolbászt, nagyokat
röhögnek és heccelik a kutyát. Az asszony rájuk se néz, visszamegy
a házba.
13/2. MÉHÉSZ HÁZA
A
Rendőrrel lassan a szobába megyünk, ahol már megy a televízió:
az asszony nézi a brazil sorozatot. A fia odaül mellé a tévéhez.
Nagyon elfáradt az egész napi munkában.
A Méhész közben a fürdőszobába ment, megmossa az arcát, vizsgálja,
és a hátát tornáztatja. A félig nyitott ajtó előtt megy ki a
felesége a konyhába, elmosogat, és egy dundi kis üveget tesz
az egyik fiók mélyére. Közben imát mormol.
A Méhész két fröccsöt csinál, majd kiviszi a nappaliba, leül
a fiához a fotelba, rágyújtanak, koccintanak, de egyikük sem
iszik. Némán ülnek egymás mellett. Mikor elmegy mellettük az
asszony, a Méhész felhajtja az italt és minden sietség nélkül
kikíséri a búcsúzkodó rendőrt a kocsijához. Alkonyodik, a háttérben
elkerekezik a postás.
Az asszony fordít egyet a szoba közepén álló keltetőgépben fekvő
tojásokon.
A Méhész a felesége után megy a hálószobába. Mire odaér, az
asszony már az ágyban fekszik. A férfi is hálóruhát húz, befekszik
a felesége mellé. Teljesen idegenek, csak a mozdulataik egészítik
ki egymást. Némán fekszenek egymás mellett. A cseperedő kiscsibe
is nyugtalanul fekszik a biztonságos tojáshéj alatt.
Aztán az asszony váratlanul kikel az ágyból, papucsot húz, kisiet
a szobából, végigsiet a már üres házon. A nappaliban megtalálja
az érintetlen pohár fröccsöt. Leoltja az égve hagyott villanyt.
14/1.
PÁSZTORTANYA 2’
A
legelőről megismert pásztorlányka felgyújtja a villanyt otthonában.
Az éles fényre mozgolódás támad. Három férfi, három generáció
lustálkodott eddig szemmel láthatóan ebben a házban – mindannyian
betegek, alig tudnak felülni. Eljött az etetés ideje. A lány
megmelegíti az ételt, szakszerűen asztalhoz ülteti a betegeket
(nem nyomorékok, hanem kábák). A gazda szemével nézi őket, ahogy
esznek.
14/2.
PÁSZTORTANYA - KÜLSŐ
Az
ablakon kitekintve, a kékesen ragyogó alkonyatban nyugodni tér
a táj. Kinn bégetnek a bárányok. Lassan közelebb megyünk a közeli
dombhoz. Már olyan közel vagyunk, hogy félő a földbe ütközik
a kamera.
14/3
PÁSZTORTANYA – FÖLD ALATT 1’
-
VAKONDOKÉKNÁL
És ez meg is történik, de ez nem lehet akadály, a kép a föld
alatt, a rögök között halad tovább, míg egy vájatra nem találunk.
Éppen arra közlekedik egy fekete vakondok. Vele tartunk. A családjához
siet, melegíteni őket… Aztán újra felkerekedik, vadászni indul.
Mikor egy kissé eltávolodott vackától, a felszínre ássa magát,
majd folytatja az útját a föld alatt. Hirtelen egy hatalmas
penge szalad a vájatba, helyében erős napfényt hagy. Aztán megint,
és újra bevágódik a penge. A vakondok menekül.
15/1. A BÁBA HÁZA - UDVAR 2’
A
jóságos arcú néni, aki virágot szedett a réten, épp a kertjében
kapálja a káposztát. Azaz vakondokra vadászik. Egy ügyes mozdulattal
a felszínre emeli, elfogja. A láncra vert kutya keményen ugatja
az új jövevényt. A jóságos arcú néni védelmezi, elvonja a kutyától.
Kellemes jelenet, olyan állatbaráti.
Csöngetnek
A postás jött, hozta a rokkantnyugdíjat. A jóságos arcú néni
kinéz, majd odadobja a vakondokot a kutyának, és a kertkapuhoz
siet, átvenni a pénzt. A ház előtt, a hűs árnyékban egy még
nála is idősebb asszony fekszik tehetetlenül. A fekvő nénike
feje mellett tejszerű folyadékkal teli tálka. Légy vergődik
benne. A postás érdeklődve nyújtogatja a nyakát a magatehetetlen
asszony felé. A kutya marcangolja a pucokot. A jóságos arcú
néni aláírja a két papírt és átveszi a pénzt. Megvárja, míg
a postás elbiciklizik, aztán bemegy a házba.
16/1.
UTCA 1'
Az
utcán éppen a Kandisznó közeleg a kis ember társaságában -plöccs...kip-kop,
plöccs...kip-kop-kip, plöccs-. Elhaladnak a bába kerítése mellett.
Velük megyünk tovább. Hogy elérjenek a házhoz, ahol ma végzi
jólfizető munkáját a hatalmas állat.
16/2 UTCA - ÓLBAN 1'
Görög
az emse s a kandisznó rámászik. A disznótulajdonos és a néne
büszke mosollyal nézik a két jószág irigylésre méltó párzási
kedvét.
16/3. UTCA - BÁBA HÁZA, HÁTSÓ UDVAR 1'
Az
ól hátsó deszkáján átlátunk a Bába házához. Meglessük, ahogy
a Bába a nyári konyha felé siet. Rendet tesz odabent a konyhában:
tálkákat pakol, kis dundi üvegcsékbe tölt valami folyadékot,
mosogat, gondosan többször is áttörli a konyhaasztalt. Még a
rádiót is bekapcsolja. A zenére táncolni kezd, kutya jó kedve
van. A dundi üvegeket feltölti fehér folyadékkal.
16/4 UTCA 30"
A
kandisznó bevégezte dolgát, kifelé halad a házból, keskeny íven
kell áthaladniuk. Elől megy a disznó. Mikor a hídra lép -plöccs...-,
a súly alatt megbomlik kicsit a cement -hress-, egy kis darab
a vízbe hull -pliccs...- és felveri az ott tanyázó béka nyugalmát.
Az pedig -csobb- beugrik a vízbe. (+ béka szubjektív a távozó
disznóról)
17/1.
HORGÁSZTÓ 30”
Őt
követjük, ahogyan úszik: bádogkannák, vízbe dobott műanyag dobozok
között szlalomozik, mígnem nagyobb vízhez ér.
17/2
HORGÁSZTÓ 30”
Ott
a szegény békát egy harcsa kapja be, és a hallal úszunk tovább
a mélybe. A hal elúszik egy férfi hullája mellett, és bele-belekap
a rothadó húsba. Aztán a víz mélyén egyszer csak csobbanás hallatszik,
a hal felfigyel a felette lebegő kukacra, és bekapja. A horog
megakad a szájában, majd egy zsineg vontatni kezdi kifelé.
17/3.
HORGÁSZTÓ 6’
A
parton horgász ül, ő a Rapsic, örül a zsákmányának. Megüti a
halat, aztán szakszerű mozdulatokkal összecsomagolja a bicikliútra.
Elkarikázik. A hal a bicikli mellett lóg.
A töltésen találkozik a Rapsic a Rendőrrel, büszkén mutatja
neki a halat. A kisebbeket odaadja. Aztán odébb teker.
A Rendőrautóban egy idős asszony ül kisírt szemekkel. A tó másik
partján álló bódékhoz hajtanak. Kiszállnak a kocsiból. A rendőr
körülnéz. Egy horgászbot bedobva, fél szendvics a kisszék mellett,
minden megvan, a halak már régen döglöttek a hálóban, a kulcs
a bodega ajtajában, mintha csak pisilni ment volna egy perce
a horgászgazda. Az asszony a vizet nézi és sír. Halkan, hogy
a rendőr ne vegye észre, imádkozik. A Rendőrnek valami nem tetszik.
Szakszerűen vizsgálgatja a nyomokat, gondolkodik. Benyit a bodega
ajtaján.
18. RAPSIC HÁZA 1’
A
harcsa teste csattan az asztalon. A Rapsic – az orvvadász -
eszik az asztalnál. Másik kisebb asztal körül lányai. Mert azzal
verte az Isten, hogy csak lányokat adott neki. Ötöt.
Az asszony szigorúan nézi a férjét. A lányok gyűlölettel és
félelemmel telve sütik le a szemüket. Egy szó sem esik a szobában:
a férfi jóízűen eszik. Csak ő. A felesége elindul kifelé. A
Rapsic háta mögé kerülve átlátunk a hátán. Mintha röntgenképet
látnánk, nyeli az ételt.
19. KÖRZETI ORVOSI RENDELŐ 5’
Azt
az előbbi röntgenképet közben már a körzeti orvos nézi a rendelőben.
Egy középkorú, vézna férfit vizsgál. A félmeztelen ember mögött
az asszonya tördeli a kezét. Csöng a telefon, az asszisztens
felveszi, hallgat, feljegyez valamit egy papírra. Leteszi, de
máris újra csöng a telefon. Az orvos a székbe roskad, gondolkodik,
tanácstalan. Aztán nagyot sóhajt és elővesz egy nagy alakú nyomtatványt.
A személyi igazolvány alapján kitölti, aláírja és pecsétet nyom
rá. A férfi addig visszaöltözik, az asszonya lélegzetvisszafojtva
figyeli az orvos ténykedését.
A váróteremben a férfiak ülnek, az asszonyok állnak. Vigyáznak
a férjekre, ők csak kísérnek. Rengetegen vannak, és valahogy
minden férfi olyan kedvtelen, és hasonló a másikhoz, mintha
egy kórság, ugyanazon sors emésztené őket. A vizsgálóból most
kilép a férfi és az asszonya: a férfi nagyon beteg, az asszony
bár nem akarja mutatni, nagyon boldog. Kezében a hatalmas nyomtatvány,
és még meg is csókolja az urát. Büszkén néz a többi asszonyra,
mikor elvonul előttük. Azok sandán egymásra néznek.
Kinn az utcán felteszi a lovasszekérre az urát. A bakon a Bolond
fiú várakozik. Az asszony kiveszi a kezéből a gyeplőt, és elhajt.
Akkor jön szembe a Méhész. Az országúton megy, bele a messzeségbe.
Vállán különleges méhész-szerszámok. Mikor már nagyon messzire
ért, már-már a táj részévé vált, egyszer csak eldől, mint a
kapa.
20. KOCSMA 1’
A
teke bábu eldől. A kocsmában már csak hat férfi játszik a tekével.
Az egyik kisöreg állítja fel az eldőlt bábukat, és viszi vissza
a golyót a többieknek. Egyszer csak halotti menetet pillantanak
meg az úton, ahogy a temető felé halad. A golyószedő kisöreg
kivételével mindannyian csatlakoznak az utcán vonuló falubeliekhez.
21. UTCA 1’
Nyikorog
a lovaskocsi. Ez a kis koporsó is hatalmas súly. A kocsi után
közvetlenül feketébe öltözve, lassan lépked az ebédfőzésnél
megismert nagymama, mellette a szintén gyászruhába bújt család.
Még a gégemetszéses tata is ott baktat mellettük. A kisunoka
halt meg.
Falubeliek, siratóasszonyok csoszognak utánuk. A menet vége
felé már nincs mindenki feketében, ott sokakat már csak a kíváncsiság
hajtott oda.
A gyász némaságában a nehéz sóhajok, kibuggyanó könnyek, elfojtott
zokogások megsokszorozva hallatszanak. Celofánba csomagolt virágok
zörögnek, gyűrögetett zsebkendők surrognak, léptek koppannak
tétován.
A postás leveszi a sapkáját az elvonuló gyászmenet láttán.
HARMADIK
TÉTEL: FINÁLÉ
22/1.
CSEKLIK BÁCSI HÁZA 1'
A
menet elvonul Cseklik bácsi előtt. Az maga elé meredve csuklik.
A gyászolók elmennek, mi Cseklik bácsival maradunk. Egyszer
csak eláll a csuklás. Az öreg is elcsodálkozik. Mélységes mély
csönd lesz hirtelen. Mindenhol csönd van, az állatok sem moccannak.
22/2.
CSEKLIK BÁCSI HÁZA 2’
És
akkor remegni kezd a föld. Remeg az asztal a Tsz-étkezdében,
gyűrűzik kocsmai pohárban a fröccs, reped a fal a nagymama házában,
megindulnak a porcelánok a Méhész feleségének vitrinjében. Még
a varrodai gépek is beleremegnek az iszonyatos robajba. A kukoricamalomban
új dűnékbe rendeződik a sokmilllió sárga mag, a bába öreganyja
ágyánál lévő tálkában pedig vadul himbálóznak a légytetemek.
Az állatok tanácstalanul menekülnek az ítéletnap elől, fut az
őz a búzatáblában, a nyúl ijedten keres menedéket az erdőben,
a baromfiólakban kitör a káosz, de még a Rapsic házában lévő
láncra vert róka is kétségbeesetten kaparja a ketrec alját.
Megremeg a föld a temetőben is, és a frissen ásott síron lassan,
a szemünk láttára nő ki a földből, ereszt leveleket, hoz bimbókat,
virágokat majd szőrös kis terméseket az a jellegzetes növény,
amit a 4. jelenetben a jóságos arcú nénike gyűjtött a mezőn.
Minden helyszínen érezni a velőig hatoló, morajló zajt és a
földindulást. A horgásztónál beleszakadnak a stégek a vízbe,
a körzeti orvos rendelőjében önálló életre kelnek a gyógyszeres
üvegek. Még a templom harangja is megkondul. Itt a világvége!
22/2 virág. CSEKLIK BÁCSI HÁZA - TEMETŐ
Megremeg
a föld a temetőben is, és a frissen ásott síron lassan, a szemünk
láttára nő ki a földből, ereszt leveleket, hoz bimbókat, virágokat
majd szőrös kis terméseket az a jellegzetes növény, amit a 4.
jelenetben a jóságos arcú nénike gyűjtött a mezőn.
22/3. CSEKLIK BÁCSI HÁZA – LEGELŐ 10”
És
akkor elzúg a falu felett a taszári amerikai légibázis legújabb
típusú vadászgépe. Először csak a kis fekete folt látszik belőle
a rét felett, ám ahogy egyre közelednek, lassan kivehetővé válik
a formájuk. A réten legelésző birkák közeledtére először összebújnak,
majd mikor a gép irtózatos robajjal elhúz a fejük fölött, észvesztve
szaladnak szét a szélrózsa minden irányába, magára hagyva a
kétségbeesett pásztorlányt.
22/sió. CSEKLIK BÁCSI HÁZA - SIÓ CSATORNA
Siócsatorna
alatt elrepül, élesen fel. A hídon áthaladó rendőr nem hisz
a szemének.
22/4. CSEKLIK BÁCSI HÁZA - GÉPBEN 10"
A
pilóta leveszi a maszkot, és szívből nevet a jól sikerült veszélyes
csínytevésen
22/5.
CSEKLIK BÁCSI HÁZA 1’
Utána
néma csönd. Aztán az öreg: ül a padon, és egyszerre: hukkle…
Feltör belőle a csuklás. Újra ugyanabban az egyenletes ritmusban,
mint rég. hukkle…, hukkle… DE KÖRÜLÖTTE MOST MÉG HEVESEBBEK
A HANGOK. Kezdődik a finálé.
23. KOCSMA 1’
A
tekepálya végén egyedül áll a kedves kisöreg, és gurít. Tarol.
Körülnéz diadalittasan, de sehol senki. Magának viszi vissza
a golyót, de nincs kedve tovább játszani.
24.
UTCA 1’
A
kocsma kerítése előtt a hatalmas kandisznó vonul el. Egyedül
megy haza, nem kíséri senki. Befordul a kapun, megkeresi az
ólat, és befekszik a sárba egyedül.
25. RENDŐRSÉG 5’
Először
csak hangetűdöt hallunk a rendőrségből, ahogy átlépjük az épület
küszöbét. Fémes hangokat, ahogy az írógép billentyűi csattognak,
zárban fordul a kulcs, vasrács nyitódik és csukódik, páncélszekrény
ajtaja nyikorog. Ahogy a folyosóról egyre közelebb érünk, a
zajok is egyre erősebbek lesznek. A félig nyitott ajtón benézünk
az egyik szobába. Nincsenek bent sokan. Egy-két alkalmazott
lézeng csak látszólag céltalanul. Mintha vasárnap lenne.
A Rendőr, a Méhész fia, velünk együtt érkezik a szobába. Gondterhelten
leül az íróasztalához. Papírt fűz az írógépbe, de nem ír. Kulcscsomót
vesz elő, és kinyitja az íróasztala fiókját. Fényképeket szed
ki belőle, azokat nézi nagy gonddal. Aztán vizet tölt magának,
iszik, gondolkodik. Fel-alá kezd járkálni a szobában. Kibámul
az ablakon a szomorú égre. Odalent a rendőrséggel szemközt éppen
a postás nyújtja át a nyugdíjat egy középkorú asszonynak. A
rendőr nézi és gondolkodik, nézi a postást, az asszonyt, a pénzt.
Aztán veszi a sapkáját, és kimegy az épületből.
26.
BOROSPINCE 3’
Darázsfészket
próbál leverni a méhész felesége egy söprűnyéllel a löszfalba
vájt borospince oldaláról. Kezében üres vödör. Idegesek a mozdulatai,
ügyetlenül mozog a helyen, nem ő szokott itt tevékenykedni.
Pedig nagyon siet.
Lopótökkel szívja az egyik nagyobb hordóból a bort. A nála lévő
vödörbe fejti, majd mikor tele lesz, újra kiviszi a szőlősbe,
és a földre önti. Annyira igyekszik, hogy néha önmaga gátolja
saját magát a sietésben. Ha a szájához ér az ital, prüszköl,
köpköd veszettül.
Mikor már a sokadik adagot szippantja a hordóból, váratlanul
megjelenik a háta mögött az ajtóban a rendőr. Az asszony azonnal
megérzi a hívatlan vendég jelenlétét, megfordul és meredten
néz a fiára. A kétségbeesés teljesen lebénítja, csak a vér lüktetését
hallja a fülében. A lopótök tartalma közben a földre csurog.
A Rendőr döbbenten néz vissza, irtózat és szomorúság van a tekintetében.
Sokáig mozdulatlanul bámulnak egymásra. Már nincs mit mondaniuk,
mindketten tudnak mindent.
27. MŰVELŐDÉSI HÁZ 4’
A
Rendőr egyenesen a művelődési házba megy. Odabent lakodalmat
ülnek. Az ifjú páron már most látható, hogy sehogyan sem illenek
össze: hideg fiatal lány, és egy erősen ittas, jó kedélyű, idősebb,
tehetősebb család nyiszlett fiacskája esküdött egymásnak örök
hűséget néhány órája. A násznép már jócskán ivott, mindenhol
kipirosodott arcok és orrok, kedélyes hangulat. Az asztalokon
mindenfelé a vacsora maradványai. Van, aki még mindig eszik.
A legtöbben csak isznak, dohányoznak, a cimborákkal beszélgetnek
meg-megtántorodva, vagy biztonságosan a falnak dőlve. Rettenetes
a füst és a hangzavar.
Középen most a falu asszonykórusa énekel éppen: a Csak egy nap
a világ kezdetű dalt adják elő sipító hangjukon. Csupa feketébe
öltözött özvegy. Csak néhány fiatal lányka van közöttük tarka
népviseletben. Most közülük áll elő az egyik, és egy szépséges
népdalt énekel: “Árva vagyok…”
A rendőr magába roskadva ül a mulatság forgatagában –nagyon
egyedül. Nem hall és nem lát már semmit. Még azt se veszi észre,
ha véletlenül meglökik, vagy egy-egy ismerős üdvözli. Véglegesen
és elviselhetetlenül tisztán összeállt fejében a történet.
28. CSEKLIK BÁCSI HÁZA 1’
Megismerjük
a házat az alkonyatban. A kéményből narancsszínű szikrák pattannak.
A kispadon nem ül senki. A házból csuklás hallatszik: - hukkle…
- még ki, az utcára is. Cseklik bácsi lefekvés előtt még citerázik
egy kicsit, aztán betakarózik és leoltja a villanyt. Lassan
elered az eső. Eleinte csak halkan alájátszik Cseklik bácsi
csuklása ütemének, aztán lezúdul az éji zápor, vastapshoz hasonlatos
dörömböléssel az aszfaltra.
– VÉGE –